Dragunovics család

Szergej és Anastasia Dragunovics

Kalózok!

Elnézést, tisztes matrózok... félrebeszélek!

Ronnie királynő

Lovon érkezik népe megmentésére

Habibi

A Dragunovics család legújabb tagja, Anastazia férje, Habibi Dragunovics

13. Birodalmi év tavasz

A tábor legjobban sikerült képeit a jobb felső sarokban található X lenyomásával teljes méretben is élvezheted! Krónika és tábor részletei pedig alant a szövegben.


Rövid történet

Farkasverem a Draug ház ősi nemeseinek, a Dragunovics családnak a birtoka. Botor dolog erre tévedni bárki számára, legyen az élő vagy holt. De még nagyobb ostobaság elfogadni Szergej Dragunovics meghívását az éppen aktuális születésnapi vacsorájára, legyen bármilyen szép is lánya, Anastasia. Sajnos a hegyi csatából visszatérő sindeoniak kisebb csoportja erről nem igen tudott, így csapdába estek Farkasveremben. Egyedül Ronnie királynőnek köszönhetik, hogy nem kellett egész életüket itt leélniük, vagy gyors halált lelni melyből sajnos van visszatérés – ha nem is ugyanabban a formában.

Krónika

Részletek Anastasia Dragunovics naplójából

Az 1225. nap amikor holnap lesz a születésnapom

A mai nap éppen úgy indult, mint évek óta bármikor: apám közölte, hogy ma van az Ő születésnapja, és holnap lesz az enyém. Hiába kelek minden nap azzal, hogy végre vége – itt a 18. születésnapom és apám végre feloldja az átkot ami ideköt, hiába. Délután azonban olyan események történtek, amire egy évtizede nem volt példa: egy megviselt, ám igen vegyes összetételű társaság kopogatott Farkasverem kapuján. Nagy részük az Alsó-Birodalomból érkezett – köztük a királynő két Őrzője is, Sir Maldor és – minő meglepetés – egy igazi vad ork, Garruk, apródjaikkal. Egy magát matróznak valló hajóslegény is erre tévedt a társasággal, illetve egy halott boszorkány holttestét is magukkal cipelték.  Néhány, magukat a Draug ház tagjának valló polgár (mi mást is mondanának a Dragunovics birtokon, bár valóban ősi házunk címerét viselték), illetve egy igazán távolról idekerült haradi nemesúr. Szegény Habibi, elmondta hogy karavánját ellopták, és életével, illetve némi csecsebecsével a zsebében tudott csak elszökni. Megajándékozott egy sivatagi rózsával, és bókolt – minő felüdülés az orkok után!

Atyám meginvitálta őket születésnapjának megünnepléseképp egy lakomára. Utasította a szakácsokat a szokásos méreg adag beadására, hisz nem hagyhatjuk hogy elterjedjen az Alsó-Birodalomban menedékünk helye és terveink. A vacsora közben elmesélték, mi hír járja manapság Sindeonban – mi magunk már egy jó fél éve nem hallottuk a híreket. Ahogy Maldor mesélt, atyám arca egyre komorabb lett: házunk ősi dicsősége szinte semmivé foszlott. Mindössze két területtel rendelkezik, és a Falka vezetője (ami meglepő módon emberekből áll) Maldor, aki mindenki előtt titkolja a házhoz fűződő viszonyát. A szokásos grogmennyiség szokszorosának elfogyasztása után apám úgy döntött, itt az ideje felgyorsítani hadseregünk összeállítását; a boszorkány holttestét az oltárra helyezte, hogy uruk-haiként erősítse majd haderőnket. Ez valamiért Maldorban hatalmas ellenérzést keltett: nem akarta engedni a szertartás befejezését. Kevés dolog van ami jobban feldühíti apámat, mint ha nem teheti amit akar, így utasította Korbácsot, hogy végezzen vele, aki legyőzte, majd kitépte szívét. A halál hatalom: atyám a boszorkány feltámasztását Maldor szívének erejével végezte, az új uruk-hai a Véresszív nevet kapta.

Holttestet nem pazarlunk – Maldort is átalakította atyám, és újjászületése révén Szívtelennek keresztelte el.

Vendégeink kevéssé élvezték szokásos programunkat – remegve tértek nyugovóra, tartva attól hogy ők maguk is hasonló sorsra jutnak.

Az 1226. nap amikor holnap lesz a születésnapom

Ismét holnap lesz a születésnapom. Hát sose lesz már tavasz, és sose láthatom a világ tájait? Apám utasított, hogy mérjem fel, az újonnan érkezettek milyen harci képzettséggel rendelkeznek, és az alkalmasakat vegyük zsoldba hogy házunkat szolgálják. A csapat fele egyből jelentkezett, őket kincstárunkból elláttam fegyverrel, megfelelő öltözékkel és némi pénzzel is. Ők lettek a hadijáték egyik csapata, a Sindeon színeit viselő Garruk és apródja Sindeon zászlajával vettek részt a harcban. Az erők kiegyenlítettnek bizonyultak, tán kissé erősebbek is voltak a Sindeoniak. Új őröm, Szívtelen egy tapodtat se mozdult mellőlem, így nehezen tudtam beszélgetni a haradi nemesúrral. Csapatunk erősítése és gardedámom lerázása érdekében Szívtelent is beállítottam oldalunkon, így nyertünk és sikerült néhány szót váltanom Habibival is. Később ő maga is beállt a csatába, és bár bizonygatta hogy nem harcos lelkű, egymaga legyőzte Sindeon Őrzőjét, Garrukot.

Minekutána előző este sok szó esett a Fekete-Hegyen lezajlott csatáról, atyám utasította az újonnan érkezetteket hogy nézzék át a csata helyszínét, hátha megtalálják Unikorn varázskönyvét. Ekkor mondta el nekik, hogyha nem térnek vissza vacsorára, az előző este felszolgált méreg ellenszere nélkül bizony halálra vannak ítélve. Jómagam is csatlakoztam a csapathoz, remélve hogy velük messzebbre juthatok mint bármikor máskor – tán még sikerül is kiszabadulnom a varázskönyv segítségével. Azonban az átok kisebb mozgásteret enged mint reméltem; nem jutottunk a Hegy közelébe se, mikor összeestem. Szívtelen, kit atyám őrzésemmel bízott meg, visszafordította a kis csapatot, hogy kísérjenek hazáig. Azonban a visszaúton nem várt vendéggel találkoztunk: maga Sindeon királynője lovagolt elénk! Mellette állt egy kalóz kapitány, és felkiáltott: meghoztam az Úrnőt, ahogy kértétek! A királynő beszélgetésbe elegyedett őrzőjével és a matrózzal (aki feltűnően sokat beszélt a kalózkapitánnyal is), majd ellovagolt.

Siettünk vissza a várba, ahol azonnal beszámoltam atyámnak a történtekről: hogy valaki hívta a királynőt (ki tudja hogyan), és beszéltek vele, így kijuthatott sok titkos információ is. Atyám egyesével kihallgatta a népet, ám mielőtt Garrukot kikérdezhette volna, az gyáván elmenekült. Szívtelen üldözőbe vette, ám el nem érte őt.

Atyám és tanítványa, Thoirop összeültek tanácskozni, és arra jutottak hogy az egyetlen út a hadsereg készítésének felgyorsítása, amihez a segítséget Unikorn varázskönyvétől várták. Este egy hatalmas új szövetséges tűnt fel a birtok kapujában: Unikorn kardját a kezében és maszkját az arcán tartva maga Algernon érkezett közénk! Ajándékba hozta a Kardot, és láncon maga után a szökött ork Őrzőt, Garrukot. Új teste meglepő volt (bár tudjuk róla hogy sokáig egyetlen testet sem bír megtartani), most egy leányzót szállt meg. Algernon felajánlotta atyámnak hogy segít a Könyv megtalálásában, ám ehhez egy szertartást kell végeznie, melyben Thoirop sokat segíthet neki, illetve mely során feláldozza majd Garrukot.

A vacsora közben Thoirop elejtett egy megjegyzést: Habibi megkérte a kezem atyámtól! Ám ő nem akarta megengedni, hogy hozzámenjek egy nincstelen nemeshez kit csak két napja ismerek. Pedig micsoda lehetőség lenne, ezután már nem tarthatna maga mellett, és végre kiszabadulnék világot látni! Ráadásul Habibi igazán kedves velem, még verset is írt nekem, idemásolom hogy megőrizzem örökre:

“Lent a messzi délen 100 tevét adnánakEgy kedves szaváért az északi rózsánakÓriás szerencse érte a haraditEgy aranyat nem költ, de sikerrel hódit

Nem hittem el eddig, elérhet szerelem,Mégis megtörtént, és most nem engedemNem engem szökni, varázslatos érzés,El nem adom soha, már a gondolat is sértés

Ragyoghat az arany, fehér színű márványA nap a kék égen, homok a tenger partjánNyomodba sem érnek, te hihetetlen csoda,itt a szívem kulcsa, neked adom oda”

A lakoma végeztével a tűz mellett meditáló Argernon mellé gyűlt a nép, ám ő varázslat helyett egyszer csak kardot rántott és rátámadott Thoriopra! Bár villámsebesen mozogtak a kardok, még én is felismertem a Királynő Sárkánypengéit. Megölte Thoiropot, és letépte nyakából atyám legféltve őrzöttebb kincsét, a Szilmarilt melybe az uruk-haiok lelkét zárta hogy uralkodhasson felettük. Az ékszert kardaival széttörte, felszabadítva orkjainkat, akik egyből atyám ellen fordultak. Velük támadott Garruk is, kezében Unikorn kardjával, ám sem ő, sem a többiek nem számoltak atyám mágiájával: porrá omlasztotta Garrukot és még egy orkot mielőtt sikerült megállítaniuk és megölniük.

A tűz körül állt hát Sindeon Királynője, a felszabadult orkok és a rettegő nép. Az orkok nem tudták mihez kezdjenek: sosem éltek még úgy hogy nem volt aki vezesse őket. Falkavezért kerestek hát, és az én hősöm volt olyan bátor, hogy kiállt Korbács elé, kinek válláig sem ér, és kijelentette hogy ő lesz vezérük. Apám kardját hátára szíjazva a Falka vezetője lett, és megígérte hogy másnap elvesz feleségül.

Habibi még aznap éjjel fel akarta esketni a Draug ház tagokat. Látszik hogy messziről jött, nem ismeri hagyományainkat. Esküjükbe bele akarta foglalni, hogy sosem fordulnak ellene, de a farkasok törvénye nem így működik. Javaslatomra visszatért hát az ősi hagyományokhoz, miszerint ha valaki nem ért egyet a falkavezér irányításával, kihívhatja holtig tartó párbajra a teljes falka színe előtt, hogy bebizonyítsa, méltóbb a vezetésre.

Miközben erről vitatkoztunk, senki nem figyelt atyám holttestére. Mire észbe kaptunk, nyoma veszett, pedig gondolhattam volna rá hogy nem ilyen könnyű végezni vele. Mint kiderült, erről Garruknak kellett volna gondoskodnia a Királynő parancsára: ha Unikorn kardjával szúrták volna le, nem kellene aggódnunk attól, hogy visszatér. A mai este azonban nem az aggodalomé, hanem az ünneplésé!

Az 1226. nap – sosem hittem hogy a születésnapomon fogok házasodni!

Az esküvő előtt harci játékokra hívtuk fel a népet, hogy szórakoztassanak bennünket a szertartásig, hol maga a királynő adott össze bennünket. Hogy tétje is legyen a játékoknak, mi ketten válogattuk össze a csapatokat, és a győztes jogaként jelöltük meg a házassági szerződés tartalmának megfogalmazását. Természetesen az én csapatom nyert, bár Habibi ezzel vitatkozott így kiegyeztünk döntetlenben és közös szerződés írásban. Bár nemsokára eltávozik hogy visszatérjen Sindeonba, én itt maradok: most már azonban nem fogolyként, hanem Farkasverem úrnőjeként.

További táborok

Loading

13. Birodalmi év nyár

13. Birodalmi év nyár

13. Birodalmi év lovastábor

13. Birodalmi év lovastábor

13. Birodalmi év ősz

13. Birodalmi év ősz

14. Birodalmi év ősz

14. Birodalmi év ősz

13. Birodalmi év tél

13. Birodalmi év tél

14. Birodalmi év tavasz

14. Birodalmi év tavasz

14. Birodalmi év nyár

14. Birodalmi év nyár
Loading